Csoportok

Alóidák- gigászok. Alóeusz gigász (mások szerint Poszeidón) és Iphimedeia fiai: Ótosz és Ephialtész. Rendkívüli erejű teremtmények.

Argonauták- az aranygyapjas kos felkutatására vállalkozó hősök. Vezetőjük Iaszón volt, a hajó kormányosa Tiphüsz. A résztvevők közé tartozott: Admétosz, Atalanté, Laertész, Médeia, Nesztór, Orpheusz, Telamón és Thészeusz.

Atreidák- ez a közös neve Atreosz két fiának, Agamemnónnak és Menelaosznak.

Bakkhánsnők- a Dionüszoszt tisztelő és kísérő nők. Dionüszosz ünnepén, a bacchanálián, mámorosan táncolva ünneplik az istent. Menádoknak is nevezik őket. Jelvényük a fenyőtobozban végződő bot, amelyre szőlő vagy borostyánlevél tekeredik.

Camenae- a jóslás és az ének istennői a rómaiaknál. Később teljesen azonosították őket a múzsákkal.

Dioszkuroszok- Kasztór és Polüdeukész közös mitológiai elnevezése. Léda ikergyermekei. Polüdeukész volt az erősebb, kitűnő ökölvívó, Kasztór pedig a vad lovak betörője és kiváló kocsihajtó.

Danaidák- Danaosz líbiai király ötven leánya, akiket Aigüptosz ötven fia akart feleségül venni.

Drüaszok- az erdőben, az erdei fákban lakozó nimfák. Alacsonyabb rendű istennők a görög mitológiában.

Epigónok- a thébai hadjárat vezéreinek utódai. Tíz évvel apáik sikertelen thébai hadjárata után újra megostromolták Thébát.

Erinnüszök- a bosszúállás istennői. Gaia a megcsonkított Uranosz vérétől teherbe esve hozta őket a világra. A három Erinnüsz: Alléktó, Tisziphoné és Megaira. Általában Hádész birodalmában tartózkodtak. Mind ott, mind a földön üldözték a bűnösöket. Eumeniszeknek (jóakaratú istennőknek) is nevezik őket, akár azért, mert a bűn igazságos megbosszulójaként ilyennek tekintik őket, akár azért, mert így akarták elnyerni jóindulatukat. Fejükön kígyók tekeregnek, szemük vérben forog, hangjuk rémületes ugatás. Szárnyas ábrázolásuk a bűnt követő büntetés gyorsaságát jelképezi.

Eumeniszek- a bosszúálló erinnüszök másik elnevezése.

Fúriák- a bosszúálló erinnüszök neve a rómaiaknál.

Gigászok- vad óriások. A megcsonkított Uranosz véréből szülte őket Gaia. A gigászokat Gaia varázsfüve sebezhetetlenné tette.

Górgók- félelmetes szörnyek. Phorküsz és Kétó lányai. Hárman voltak: a halhatatlan Szthenó és Erüalé és a halandó Medúza. Rémítő látványt nyújtottak: arany-szárnyas testüket kígyópikkely borította, fejük és testük körül kígyók tekeregtek, fogaik helyett vadkanagyar nőtt. Gorgón elsősorban Medúzát értették.

Gráciák- a khariszok római megfelelői, akik holdfényben járták körtáncukat.

Graiák- hattyúszerű, szürkehajú csodalények. Phorküsz és Kétó lányai. Hárman voltak: Pemphrédó, Enüó és Deinó. Testvéreik a gorgók. Hármuknak csakegy szemük és egy foguk, amit egymás között cserélgetnek. Perszeusz ellopta tőlük, amikor épp cseréltek, s nem láttak, és csak akkor adta vissza, amikor megmutatták az utat a nimfákhoz.

Griffek- oroszlántestű, sasfejű, erős szárnyú csodamadarak, amelyek hol Apollón kincseit őrzik, hol Dionüszosz borosedényét védik.

Hamadrüaszok- a fák nimfái. Oxülosz és Hamadrüasz leányai, velük születnek és halnak meg a fák.

Hárpiák- asszonyarcú, madártestű szörnyek. Thaumasz és Élektra ókeanisz gyermekei. A négy név szerint ismert hárpia- Aello, Oküpeté, Podargé és Kelainón -a szél vagy gyorslábú paripák segítségével érkezik az emberekhez. 

Hekatonkheirek- százkarú, ötvenfejű óriások. Uranosz és Gaia gyermekei. A három óriás neve: Kottosz, Briareósz és Güész.

Hérakleidák- a Héraklésztől származó nagyszámú gyermeket nevezik Hérakleidáknak.                                                     

Héroszok- olyan görög királyok, hercegek, katonai vezetők, akik mind különlegesen erősek, igen bátor harcosok és bölcsek voltak. Közülük a legtöbbnek valamelyik isten volt az egyik szülője.

Heszperidák- a Héra kertjét őrző najádok. Nüxnek vagy Atlasznak a leányai, de szüleikként másokat is megneveznek, a csábító hangú Heszperidák négyen voltak: Aiglé, Erütheia, Heszperia és Arethusza forrás nimfa. A heszperidák kertje nyugaton, az Atlasz hegységtől nem messze volt. Kertjükben őrizték Héra aranyalmafáját.

Horatiusok- három római ikertestvér.

Hórák- az évszakok, a természet és a társadalom rendjének istennői, Zeusz és Themisz leányai. Vigyáznak az évszakok szabályos váltakozására, ilyenek Auxó, Thalló, Karpó. Mint az emberi törvények védelmezői, Eunomia, Diké és Eiréné néven ismertek. Ők őrzik az Olümposz ködből szőtt kapuját, gondozzák Héra szekerét és paripáit. Leggyakrabban a khariszok társaságábam kísérik a főbb isteneket.

Hüasszok- Atlasz és Pléioné ( vagy Aithra) leányai. Nimfák. Ők dajkálták Dionüszoszt.

Hüperboreoszok- a messzi északon élő mesebeli nép. Bár a kedvezőtlen északi szél, a Boreasz mögött élnek, különös módon Apollónnak, a világosság istenének kedvencei, ezért földjükön, ahol soha le nem nyugszik a nap, világosság és béke uralkodik. Apollón hattyúkkal vontatott fogatán ősszel ( mások szerint tizenkilenc évenként) meglátogatta őket. A hüperboreoszok tánccal, énekkel, vidámsággal és lakomával töltik életüket, a halált pedig úgy élik át, hogy az élvezetekkel betelve belevetik magukat a tengerbe.

Kentaurok- felül ember-, alul lóformájú csodalények. apjuknak Kentauroszt tartják, anyjuk egy kanca. Van azonban, aki Ixiónt tartja apjuknak. Thesszáliában élnek, és lóhússal táplálkoznak. Kevés kivételtől eltekintve durva és szilaj teremtmények. Nesszosz például erőszakoskodott Héraklész versenyén.

Kérek- az erőszakos halál istennői. Nüx szülte az elsőt, amikor Kronosz megcsonkította Uranoszt. Később több Kérről kezdtek beszélni. Véres ruhában járkáltak a háborúkban, a sebesültek és az elesettek vérét szívták.

Khariszok- a báj, a kellem, a jóság, a jókedv, az örök ifjúság istennői. Zeusz és Aiglé nimfa leányai. Általában három khariszt tartanak számon: Aglaia, Euphroszüné és Thaleia (vagy Thalia). Néha azonosítják őket a hórákkal, de kapcsolatban vannak a múzsákkal is. Kellemesebbé teszik az emberek életét, segítik a barátságot. Ismertetőjegyeik a hangszerek, a mirtusz, a rózsák és a kocka.

Kimerioszok- mítikus lények. Országukat olyan köd takarja, hogy a nap soha nem hatol át rajta.

Kurészek- Zeusz kísérői és életének megmentői Kréta szigetén.

Küklópszok- óriás szörnyek. Uranosz és Gaia gyermekei. Homlokuk közepén egyetlen nagy kerek szem volt. Hésziodosz szerint hárman voltak: Argész, Brontész és Szteropész.

Lapithák- thesszáliai nép. Névadójuk Lapithész, aki Apollón fia volt.

Moirák- a végzet istennői. Nüx, az éjszaka leányai, más változat szerint Themisz szülte őket Zeusznak. A három moira, akiket komoly öregasszonyoknak képzeltek: Klóthó, aki megfonja az ember sorsát, s ezért orsóval látható, Lakheszisz, aki ezt gombolyítja, meghatározza, s mércével vagy mérleggel ábrázolják, s végül Atroposz, az elháríthatatlan, aki a munkát bevégzi (azaz elvágja a sors, az élet fonalát), s ezért ollóval, máskor napórával esetleg könyvvel látható.

Múzsák- a művészetek, a költészet és a tudományok istennői. Zeusz és Mnémnoszüné leányai. Kilenc múzsa volt: Erató, Euterpé, Kalliópé, Klió, Melpomené, Polühümnia, Terpszikhoré, Thaleia (vagy Thalia) és Uránia. A költők a múzsákat hívják segítségük, úgy vélvén, hogy akit a múzsák kedvelnek, annak szájából édesen folyik a beszéd vagy az ének.

Najádok- a vízi nimfák közös elnevezése. Egészen tág értelemben ide sorolták a néreidákat és az ókeaniszokat is. Elsősorban azonban a belső vizek (források, folyók és tavak) nimfái tartoznak ide. E kedves, táncos lények a szatírok és a szilénuszok között töltötték idejüket, az istenek közül Apollón, Artemisz és Hermész kísérői voltak. 

Néreidák- tengeri nimfák. Néreusz tengeristen és Dórisz ókeanisz lányai. Az ókeaniszoktól eltérően, ők a belső, azaz a Földközi-tenger ezüstös barlangjaiban éltek, zenéltek és táncoltak. Állítólag többszáz néreida van, közülük csak Amphitritének, Thétisznek, Kallüpszónak és Galateiának van említésre méltó szerepe.

Nimfák- az erdők, hegyek, vizek istennői, a természet éltető erejének képviselői. A különböző szülőktől származó szép fiatal lányok dallal, tánccal töltötték idejüket. A szatírok társaságában vigadoztak, reggeli körtáncukat Pán vezette. A magasabb rendű istenek, például Apollón, Artemisz, Dionüszosz és Hermész kísérői voltak. Az embereket segítették, de azokat, akik a szerelmüket visszautasították, megbüntették.

Ókeaniszok- Ókeanosz és Téthüsz titánok leányai. A külső tenger, az Ókeanosz nimfái. Bár állíólag háromezren vannak, közülük csak néhánynak (Métisznek, Pléiónénak, Sztüxnek, Tükhének, stb.) van fontos szerepe. 

Pallantiszok- Pallasz ötven fia. Az attikai királyság megszerzéséért harcoltak. 

Párkák- a Moirák elnevezése a rómaiaknál.

Peliaszok- Peliasz leányai (Hippothoé, Peiszidiké, Pelopeia és Amphinomé), akik megölték apjukat, mert elhitték, hogy ezáltal Médeia meg fogja, és meg tudja őt fiatalítani. Az ötödik leány, Alkésztisz, nem volt részese a gyilkosságnak.

Phaiákok- híres hajós nép. Phaiax leszármazottai.

Pléiadok- Atlasz és Pléioné leányai. A Fiastyúk csillagzatot kápező istenek. Mindannyian istenek feleségei lettek, csak Meropé nem.

Proitiszek- Proitosz és Sztheneboia leányai. Lüszippé, Iphianassza és Iphinoé nem akartak Dionüszosznak hódolni, ezért őrültekké tette őket.

Rutulusok- itáliai néptörzs. Turnus vezetésével meg akarták akadályozni Aineiasz és a trójaiak itáliai honfoglalását.

Szatírok- hegyi, erdei és mezei termékenységdémonok. Dionüszosz kíséretéhez tartoznak. Félig állati formában, kecske- vagy lólábakkal, homlokukon szarvakkal is ábrázolták őket. Gyakran azonosítják őket a szilénoszokkal vagy a pánokkal.

Szirének- félig asszony-, félig madártestű tengeri nimfák. Akheloósz folyóisten és az egyik múzsa leányai. E széphangú csodalények énekversenyre hívták a múzsákat, akik győzelmük után változtatták őket félig madárrá.

Titánok- Uranosz és Gaia gyermekei. Hat fiút: Ókeanosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Iapetosz, Kronosz; és hat lányt: Theia, Rheia, Themisz, Mnémnoszüné, Phoibé, nemzett a két ősi istenség, de Uranosz a föld belső üregében zárva tartotta őket. Gaia ezért gyermekei segítségét kérte, s azok Kronosz segítségével (aki megcsonkította apját), kiszabadultak, majd Theia Hüperiónnak, Phoibé Koiosznak, Rheia pedig Kronosznak lett a felesége. E titánpárok házasságából hatalmas istenek születtek. A titánok és utódaik felett Kronosz lett az uralkodó.