Humor 

Héphaisztosz Zeusz és Héra fia volt. Sántán jött a világra, ezért anyja mérgében a tengerbe hajította. Eurünómé és Thetisz tengeristennők elkapták a zuhanót, és tenger alatti barlangjukban felnevelték. Az itt töltött kilenc év alatt kitanulta a kovácsmesterséget, s már mint nagytudományú kovács, Héra számára gyönyörű aranytrónust készített. A trónus azonban nemcsak szép volt de csalfa is: amikor Héra beleült, finom kötelek azonnal a trónhoz láncolták. Miután az istenek voltak kiszabadítani, elküldték Árészt Héphaisztoszért. A kovácsisten azonban nem tett eleget a kérésnek, sőt Árészt csúnyán összeverte.  

Héraklész már csecsemőkorában bebizonyította, hogy különleges, isteni képességekkel van felruházva. Kasztór tanította kardforgatásra, Eurüthosz nyíllövésre, Rhadamanthüsz bölcsességre, Eumolposz és Linosz zenére. Héraklész Linoszra megharagudván a lanttal úgy fejbevágta, hogy holtan rogyott össze.

Héphaisztosz kovácsisten Zeusz és Héra fia volt. Mivel sántán jött a világra, Héra felháborodásában a tengerbe hajította. Egy ízben állítólag Zeusz is lehajította az Olümposzról, mert Hérával folytatott vitáinak egyikében Héphaisztosz az anyja pártját fogta.

A házasság törvényeit szigorúan betartó Héra üldözte a hűtlen Zeusz kedveseit, sőt azok gyermekeit is. Zeusz Alkménétől született fiát, Héraklészt, már csecsemő korában el akarta veszejteni, később akadályozta a tizenkét feladat elvégzésében, s többször is őrjöngést bocsátott a hősre. Amikor a Trója mellől visszatérő Héraklész hajójára vihart zúdított, Zeusz haragjában egy aranyláncra kötve lógatta le az Olümposzról.

Héraklész a Nimeai oroszlán legyőzése után együtt hált Theszpiosz király ötven lányával, akitől ötvenkét fia született.

Héraklész nehéz feladatainak egyike az volt, hogy ki kellett tisztítsa Augeiasz istállóját.

Hermaphroditoszba, Hermész és Aphrodité fiába beleszeretett egy kariai tavi nimfa, Szalmakisz. Az ifjú azonban visszautasította, ezért a nimfa fürdőzés közben megragadta, és többé nem engedte el.

Hermész, Zeusz fia mindjárt születése után elképesztő dolgokat művelt. Megszökött a bölcsőből, és ellopta Apollón ötven tehenét, s mire az rátalált volna a tolvajra, ő már ártatlan csecsemőként ismét a bölcsőben feküdt.

Hermész felnőtt korában is sok agyafúrt tettet vitt véghez, többek között ő lopta ki Árészt abból a rézedényből, amelybe az Alóidák zárták.

Hermész csínytevésből ellopta Zeusz jogarát, Poszeidón szigonyát, Árész kardját.

Métisz az ókeániszok egyike volt. Bár számtalan alakot öltve próbált elmenekülni az őt szerelmével üldöző Zeusz elől, ő mégiscsak teherbe ejtette a lányt. Egy jóslat miatt, miszerint a Métisztől születendő ikerpár felülmúlja apját hatalomban és bölcsességben, Zeusz elaltatta Métisz figyelmét, és lenyelte az istennőt. Amikor azonban elérkezett az idő, Zeusz fejéből teljes fegyverzetben előpattant Athéné, a bölcsesség istennője. 

Midasz phrügiai király volt. Illő módon megvendégelte a bor istenét. Jutalmul Dionüszosz megígérte neki, hogy bármilyen kívánságát teljesíti. Midasz azt kívánta, hogy minden, amihez hozzányúl, arannyá váljon. Az isten teljesítette a nagyravágyó kívánságot. Viszont Midasz hamarosan felfedezte eme képesség hátrányát, amikoris az ételhez, italhoz próbált nyúlni. Imádkozott az istenekhez kétségbeesetten, akik meghallgatták őt, és megszabadították képességétől. Ezután szerényen, az erdőket járva élt.

Erdei útjai során Midasz találkozott Apollónnal és Pánnal, akik zeneversenyt tartottak. Midasz Pán zenéjét értékelte szebbnek, amiért Apollón jól meghúzta Midasz mindkét fülét. Így lett szamárfüle, amit titkolni próbált. A fésülő szolga azonban kifecsegte egy földbe ásott gödörnek, amiből egy nádas nőtt ki. A nádas, ha szél fújta, azt susogta, hogy Midasznak szamárfüle van.

Pentheusz akkoriban volt Théba királya, amikor Dionüszosz visszatért Görögországba. A király nem engedte, hogy népe ennek az új istennek hódoljon, ezért Dionüszosz büntetésből megrészegítette a város asszonyait. Pentheuszt saját mámoros anyja ölte meg, oroszlánnak nézve fiát.

Aiasz a trójai háború egyik legnagyobb görög hőse, Szalamisz királya volt. Hatalmas termete miatt nagy Aiasznak is hívták. Odüsszeusszal együtt pályázott Akhilleusz híres fegyvereire, de az Atreidák ezeket nem neki ítélték oda. Ekkor őrjöngeni kezdett, s egy juhnyájat az Atreidák kíséretének vélve lekaszabolt. Kijózanodva, szégyenében kardjába dőlve öngyilkos lett. 

Akhaimenidész Odüsszeusz egyik társa volt, akit a küklópsz barlangjában felejtettek. Állandó rettegésben tengette életét, amíg az arra hajózó Aineiasz meg nem találta.

Attisz phrügiai pásztorba beleszeretett Kübelé természet-istennő, ő pedig rémületében öngyilkos lett.

Argó az argonauták hajója volt, melyet Argosz épített a világ számos tájáról beszerzett különleges anyagokból. Ismerte a jövőt és beszélni is tudott: tiltakozott, amikor a roppant súlyú Héraklész a fedélzetére szállt.