Növények

Az alma Aphrodité egyik szent növénye, a szerelem jelképe.

Héra és Zeusz lakodalmára Gaia aranyalmákat hozott. Héra ezeket a távoli nyugaton levő kertjében elültette, és a fákat a Heszperidák őrizték. E fák termése fontos szerepet játszott a görög mitológiában.

A gránátalmafa Héra szent növényei közé tartozik.

Perszephonét Hádész kényszerítette, hogy lenyeljen egy gránátalma-magot.

Erisztől, a viszály istennőjétől, aki visszataszító természettel rendelkezett, még az istenek is tartottak. Ezért nem hívták meg Thetisz tengeristennő és Péleusz lakodalmára. Erisz ekkor bosszúból egy aranyalmát dobott a lakomán résztvevő Aphrodité, Athéné és Héra közé. Az almán a következő felirat állt: "a legszebbnek”. Ez váltotta ki a trójai háborút, mivel az istennők nem tudtak megegyezni azon, hogy kié legyen "a viszály almája" és ezért Páriszt kérték fel, hogy döntsön, ő pedig az almát Aphroditénak ítélte oda, mivel az istennő a legszebb földi nőnek, Helénának a szerelmével kecsegtette.

Babérfa

Apollón beleszeretett Daphné nimfába, de a lány nem viszonozta szerelmét, és menekült előle. Amikor az isten már majdnem utolérte, apja, Péneiosz a lány kérését teljesítve babérfává változtatta. Ettől kezdve, első szerelme emlékére, a babér Apollón szent fája lett.

 Borostyán

A bakkhánsnők jelvényét képező, fenyőtobozban végződő botra borostyánlevél tekeredik.

Dionüszoszt borostyánfüzér-koszorúval is ábrázolják.

 Ciprus

A ciprus Héra egyik szent növénye.

 Fa

Baukisz és Philémón idős, szegény phrügiai házaspár volt. Többször is vendégül látták Zeuszt és Hermészt, míg a gazdagabb emberek nem voltak hajlandók szállást adni az álruhába öltözött isteneknek. Ezért hálából Zeusz és Hermész fákká változtatta őket, mivel egyszerre akartak meghalni.

Erüszikhthón Démétér ligetében a figyelmeztetés ellenére kivágta az istennő szent fáját, hogy megmutassa: nem tiszteli az istennőt. Ezért Démétér megbüntette.

Fenyő

A fenyőtobozban végződő bot a bakkhánsnők jelvénye.

Pán szerelmétől menekülve Pitüsz nimfa fenyővé változott, ennek emlékére Pán ezután fenyőkoszorút viselt.

 Hárs

Aphrodité szent fája a hárs.

 Ibolya

Attiszba Kübelé beleszeretett, ő pedig rémületében öngyilkos lett, véréből ibolyák fakadtak.

 Jácint

Egyszer diszkoszvetés közben Apollón véletlenül agyonütötte Hüakinthoszt. Véréből az isten új virágot teremtett: a jácintot.

 Kökörcsin

Adóniszt egy vadászaton egy vadkan halálra sebezte, és véréből kökörcsinek fakadtak.

 Liliom

A liliom Héra egyik szent növénye.

Az Aszphodelosz liliomhoz hasonló, dél-európai dísznövény. Az Alvilág egyik részén, az elíziumi mezőkön virágzik.

Mirtusz

Nád

Szürinx nimfa inkább náddá változott, mintsem Pán istené legyen.

 Nárcisz

Narkisszosz, a szép, de társtalanul bolyongó ifjú sok nimfa, köztük Ékhó szerelmét is visszautasította. Ezért Nemeszisz büntette meg: egy forrás vizében megpillantotta önnön képmását és saját magába szeretett bele. Addig bámulta önmagát, amíg elsorvadt. Teste a róla elnevezett nárciszszá változott.

 Olajfa

Néha Zeuszt fején olajfaággal font koszorúval ábrázolják.

Athéné szent növénye az olajfa.

 Rózsa

A rózsa Aphrodité egyik szent növénye, a szerelem jelképe.

 Szeder

Tiszbé és Püramosz titokban találkoztak, mert szüleik ellenezték kapcsolatukat. Az egyik ilyen titkos találkozó alkalmával a még egyedül lévő Tiszbé megijedt egy oroszlántól, és fátylát hátrahagyva menekült. Az oroszlán marcangolta a fátylat, amit Püramosz meglátott, és azt hitte, hogy Tiszbét is felfalta az oroszlán, ezért nyomban saját kardjával vetett véget életének, majd a visszatérő Tiszbé is ugyanezt tette. Kettejük vére festette sötétre az addig világos színű gyümölcsöt, a szedert, melynek bokra tanúja volt e véres történetnek.

 Szőlő

Dionüszosz többek között a szőlő istene is, ezért gyakran szőlőkoszorúval ábrázolják.

A bakkhánsnők jelvényét képező, fenyőtobozban végződő botra szőlőlevél tekeredik.