Aszkalaphosz az Alvilág kertésze volt. Démétér bagolylyá változtatta, mert ő árulta el, hogy az istennő leánya, Perszephoné megevett egy szem gránátalma-magot az Alvilágban, ami azt jelentette, hogy Perszephonénak attól kezdve Hádésznál, az Alvilágban a helye.

Athéné szent állata a bagoly.

Akhelóosz folyóisten feleségül kérte Déianeirát, aki inkább Héraklészt választotta. Bika alakjában megküzdött Héraklésszel a lányért, de a küzdelmet elveszítette. A viadalban letört szarvát a néreidák a bőség szarujaként megtöltöttek a Föld terményeivel.

Európét Zeusz, hogy kijátssza Héra féltékenységét, hófehér bika képében közelítette meg. Amikor Európé a hátára ült, a bika a tengerbe rohant, és Krétáig vitte a lányt.

Héraklész dürohamában megölte Megarától született gyermekét és ezért a megtisztuláshoz szolgálatba kellett álljon Eurüsztheusz királynál. Tizenkét veszélyes próbát kellett kiálljon. Az egyik az volt, hogy el kellett fognia a Krétát pusztító bikát.

Hippolütosz szenvedélyes vadász volt, Artemisz vadászistennő tisztelője, de megvetette a szerelmet. Aphrodité ezért megharagudott rá, és megbüntette: mostohaanyjában, Phaidrában szerelmet ébresztett iránta. Amikor Hippolütosz Phaidra ajánlatát elutasította, az asszony azzal vádolta meg őt Thészeusznál, hogy a fiú el akarta őt csábítani. Thészeusz ekkor apját, Poszeidónt kérte, hogy büntesse meg a csábítót. Poszeidón egy bikát küldött Hippolütosz lovai elé, és a megbokrosodott lovak halálra hurcolták a szerencsétlen fiút.

Minósz egy bikát kért Poszeidóntól, azt ígérvén, hogy feláldozza az istennek, de az állatot megtartotta magának. Bosszúból Poszeidón megvadította a bikát, mely vágigpusztította Krétát.

Amikor Héraklész kelt át csordájával ott, ahol a szkülla élt, a szörnyeteg egy bikát rabolt el tőle.Héraklész ekkor agyonverte, de Phorküsz feltámasztotta.

Thészeusznak az Athén környékén pusztító krétai bikát kellett megölnie, amelyet Héraklész hozott ide Eurüsztheusz parancsára.

Prokhné, Itüsz anyja, Téreusz felesége volt. Téreusz megerőszakolta nővérét, Philomélát. Amikor Prokhné erről tudomást szerzett, gyermekük,Itüsz húsát tálalta fel férjének, majd a két nő elmenekült. Menekülés közben az istenek Prokhnét fecskévé, nővérét csalogánynyá, az őket üldöző Téreuszt pedig búbosbankává varázsolták.

Aiszakosz, kedvese, Heszperia nimfa halála miatti elkeseredésében tengerbe vetette magát. Tethisz azonban búvármadárrá változtatta.

Aédón Zéthosz thébai király felesége volt, mivel csak egy fiuk született, irigykedett sógornője, Nióbé termékenységére és megpróbálta megölni annak legidősebb fiát, de tévedésből a sajátját, Itüloszt ölte meg. Az istenek megkönyörültek fájdalmán és csalogánynyá változtatták.

Prokhné, Itüsz anyja, Téreusz felesége volt. Téreusz megerőszakolta nővérét, Philomélát. Amikor Prokhné erről tudomást szerzett, gyermekük,Itüsz húsát tálalta fel férjének, majd a két nő elmenekült. Menekülés közben az istenek Prokhnét fecskévé, nővérét csalogánynyá, az őket üldöző Téreuszt pedig búbosbankává varázsolták.

Amikor Dionüszosz Naxosz szigetére akart utazni, a hajósok váltságdíj reményében megkötözték. Az istenről azonban lepattantak a bilincsek, ő maga pedig oroszlánná változott és szőlővel futtatta be a hajó árbocát és vitorláit. A hajósok vízbe ugrottak és delfinné változtak.

Poszeidón beleszeretett Amphitrité néreiszbe, aki kezdetben húzódózott az isten közeledésétől, és Atlasznál rejtőzött el. Poszeidón egy delfint küldött a felkutatására, a delfin visszavitte Amphitritét Poszeidónhoz, és a házasság megköttetett.

Odüsszeusz elvetődött Kirkéhez. A varázslónő társait disznóvá változtatta.

Acca Laurentia a farkasisten jelleggel bíró Faunus köréhez tartozott. Ilyen minőségben talán ő lett volna az az anyafarkas, amely a kitett Romulust és Remust szoptatta.

Prokhné, Itüsz anyja, Téreusz felesége volt. Téreusz megerőszakolta nővérét, Philomélát. Amikor Prokhné erről tudomást szerzett, gyermekük,Itüsz húsát tálalta fel férjének, majd a két nő elmenekült. Menekülés közben az istenek Prokhnét fecskévé, nővérét csalogánynyá, az őket üldöző Téreuszt pedig búbosbankává varázsolták.

Próteusz tengeri isten szerette maga körül a fókákat.

Zeusz beleszeretett Létóba, és mindkettőjüket fürjjé változtatta.

A galamb egyike az Aphroditénak szentelt állatoknak, a termékenység és a szaporaság jelképe.

Alküóné Kéüx tarkhiszi királlyal boldog házasságban élt. Mivel ezt Zeusz és Héra boldogságahoz mérték, az istenek Alküónét jégmadárrá változtatták. Mások szerint Kéüx a viharos tengeren halt meg, és holttestét meglátva Alküóné a vízbe vetette magát, hogy mellette haljon meg. Zeusz mindkettőjüket jégmadárrá változtatta.

Egyszer Poszeidón elragadott egy Teophané nevű lányt, juhvá változtatta, és kos képében egyesült vele, így született az aranygyapjas kos.

A kakas Athéné szent állata.

Héra szent madara a kakukk.

Démétér kancává változott, és Oikosz király lovai közé vegyült, hogy Poszeidón, aki szerelmével üldözte az istennőt, ne találjon rá, de Poszeidón csődörré változva egyesült vele.

Amaltheia nimfa kecskéjének szarvából, a bőségszaruból táplálta a Rheia által kirakott gyermek Zeuszt. Mások szerint Amaltheia kecske volt, az ő teje táplálta Zeuszt. A kecske bőréből készült az Égisz.

Tithüosz óriás erőszakot akart tenni Létó, de annak két gyermeke, Apollón és Artemisz súlyosan megbüntette: két keselyű szüntelenül eszi a máját.

Aszklépiosznak, az orvostudomány istenének a botjára a szüntelen megújulást jelképező kígyó csavarodik.

Athéné szent állata a kígyó.

Kadmosz Európé bátyja volt. Apja, Agénór halálbüntetés terhe mellett megparancsolta neki és négy testvérének, hogy keressék meg az elrabolt lányt. Nem találták, ezért külföldre menekültek. Kadmosz társait megölte egy sárkánykígyó, ő pedig nem tudván, hogy Árész hadisten kígyójával áll szemben, megölte a fenevadat. Gazdag és erős királlyá válva feleségül vette Harmoniát. Három gyermeküket az istenek elpusztították, és amikor a bánkódó Kadmosz megtudta, hogy a sorscsapások Árész kígyójának megölése miatt érték, azt kérte az istenektől, hogy változtassák kígyóvá. Amikor ez megtörtént, felesége, Harmonia is ugyanezt kérte az istenektől.

Héraklész Zeusz és szeretője, Alkméné fia volt. Héra bosszúvágyból egész életén át üldözte Héraklészt. Csecsemő korában két kígyót küldött rá, de ezeket a fiú megfojtotta.

Kerberosznak, az alvilági fenevadnak nyaka körül kígyók tekergőztek.

Zeusz egy kígyót küldött a kis Opheltészre.

Eurüdikét egy kígyó megmarta, és a lány meghalt.

Amikor Laokoón ellenezte, hogy bevigyék a trójai várba a görögök által hátrahagyott falovat, két kígyó jött elő a tengerből, és fiaival együtt megfolytotta.

Heléna kérőjeként Philoktétész is Trójába indult, hogy szerencsét próbáljon, de egy kígyó megmarta.

Az aranygyapjas kos Poszeidón és Theophané szülötte volt. Ennek hátán menekült Phrixosz és Hellé. Phrixosz ezen érkezett Aiétészhez, aki az állatot feláldozta, az aranygyapjút pedig Árész szent ligetébe, egy magas fára akasztotta és egy soha el nem alvó sárkánnyal őriztette. Ennek megszerzése érdekében indultak útnak az argonauták.

Egyszer Poszeidón elragadott egy Teophané nevű lányt, juhvá változtatta, és kos képében egyesült vele, így született az aranygyapjas kos.

Argosz Odüsszeusz kutyája volt. Egyesek szerint egyedül ő ismerte fel a húszévi távollét után hazatérő gazdáját, és amint megpillantotta, el is pusztult.

Artemiszt oldalán kutyával szokták ábrázolni.

Kerberosz Hádész kutyája, az Alvilág őrzője volt.

Linoszt, akit apja kitett az erdőbe, erdei bojongásai során kóborkutyák marcangolták szét.

A liba Héra egyik szent madara.

Balliosz Akhilleusz egyik lova volt, amely Zephürosz és Podargé frigyéből származott. Akhilleusz halála után Poszeidón tulajdonába került, aki nászajándékba adta Péleusznak.

Amikor Démétér ló alakban menekült Poszeidón elől, Poszeidón ugyancsak ló alakban egyesült vele. Ebből a nászból született Arión, a szárnyas ló. Ő mentette meg Adraztoszt a thébai hadjáratban.

Erüszikhthón kivágta Démétér szent fáját, hogy megmutassa: nem tiszteli az istennőt, ezért Démétér csillapíthatatlan éhséget küldött rá. Erüszikhthón először vagyonát tette pénzzé, hogy ételt vehessen, majd lányát, Mnésztrát is eladta rabszolgának. Az alakját változtatni tudó lány több alakban visszatért hozzá. Például ló alakban.

Héliosz minden reggel felül tüzes, aranyos napszekerére, amelyet négy szárnyas paripa emel ki az óceánból.

Héraklész dürohamában megölte Megarától született gyermekét és ezért a megtisztuláshoz szolgálatba kellett álljon Eurüsztheusz királynál. Tizenkét veszélyes próbát kellett kiálljon. Az egyik próba az volt, hogy el kellett hoznia Diomédész vad lovait.

Laomedón hibájából Tróját egy tengeri szörny ostromolta, és lányát, Hésziónét kellett volna neki feláldozni. Héraklész vállalta a szörny elpusztítását Laomedón lovaiért cserébe.

Hippolütosz szenvedélyes vadász volt, Artemisz vadászistennő tisztelője, de megvetette a szerelmet. Aphrodité ezért megharagudott rá, és megbüntette: mostohaanyjában, Phaidrában szerelmet ébresztett iránta. Amikor Hippolütosz Phaidra ajánlatát elutasította, az asszony azzal vádolta meg őt Thészeusznál, hogy a fiú el akarta őt csábítani. Thészeusz ekkor apját, Poszeidónt kérte, hogy büntesse meg a csábítót. Poszeidón egy bikát küldött Hippolütosz lovai elé, és a megbokrosodott lovak halálra hurcolták a szerencsétlen fiút.

Pegazus szárnyas paripa volt. Poszeidón és Meduza gorgó fia, Khrüszaór testvére. Akkor szökkent elő Meduza nyakából, amikor Perszeusz levágta a gorgó fejét.

Peliaszt ikertestvérével, Néleusszal együtt kitették. Egy csikós megmentette őket, de Peliaszt egy csikó megrúgta.

Phaitón arra kérte apját, Hélioszt, hogy legalább egy alkalommal vezesse ő a napszekeret. Apja nehezen bár, de engedett a kérésnek. A lovak megérezték, hogy Phaitón tapasztalatlan: először a csillagok felé száguldottak, majd egészen a föld közelébe ragadták a kocsit. A forróságtól majdnem elpusztult az egész Föld, de Zeusznak sikerült megakadályoznia: villámaival a mélybe súlytotta a kocsit.

Odüsszeusz megszerezte Rhészosz híres lovait, amikor Diomédésszel együtt bejutott a trójai várba.

Pelopsz a Poszeidón istentől kapott paripákkal állt ki Oinomaosz ellen.

Okürrhoé elárulta az istenek titkait, ezért az istenek lóvá változtatták.

Poszeidón teremtette meg a lovat.

Démétér kancává változott, és Oikosz király lovai közé vegyült, hogy Poszeidón, aki szerelmével üldözte az istennőt, ne találjon rá, de Poszeidón csődörré változva egyesült vele.

A jóslat szerint ha Rhészosz csodálatos fehér paripái, amelyekkel a trójaiak segítségére sietett ittak volna a Szkamandrosz vizéből, akkor Trója bevehetetlenné vált volna. Odüsszeusz viszont, aki Dolón árulása folytán tudomást szerzett minderről, titokban elhajtotta a lovakat, Diomédész pedig megölte Rhészoszt.

Alasztornak hívták Hádésznak, az Alvilág istenének egyik lovát.

Xanthosz Hektór lova volt.

Xanthosz, Zephülosz és Podargé gyermeke, Akhilleusz lova volt. Tudott beszélni és előre látta gazdája sorsát.

Alkimedón, Aikhmagorász nagyapja kitette őt és anyját, Phialót a fiú születése után egy hegyre. A gyermeksírást azonban egy madár közvetítésével Héraklész, a fiú apja meghallotta és így meg tudta menteni kedvesét és fiát.

Pierosz leánya, Akalanthisz nővéreivel dalversenyre hívta ki a múzsákat. Ezek büntetésből madárrá változtatták.

Erüszikhthón kivágta Démétér szent fáját, hogy megmutassa: nem tiszteli az istennőt, ezért Démétér csillapíthatatlan éhséget küldött rá. Erüszikhthón először vagyonát tette pénzzé, hogy ételt vehessen, majd lányát, Mnésztrát is eladta rabszolgának. Az alakját változtatni tudó lány több alakban visszatért hozzá. Például madár alakban.

Héraklész dürohamában megölte Megarától született gyermekét és ezért a megtisztuláshoz szolgálatba kellett álljon Eurüsztheusz királynál. Tizenkét veszélyes próbát kellett kiálljon. Az egyik az emberhússal táplálkozó sztümphaloszi madarak legyőzése volt.

Khelidónt sógora, Zéthosz megbecstelenítette. Az emiatt bosszúból és végzetes tévedésből elkövetett kegyetlen gyilkosság miatt Zeusz az egész családot madarakká változtatta.

Phoinix csodálatos feltámadó madár volt. Aithiópiában vagy Egyiptomban található sasszerű arany és tűzpiros színekben pompázó madár. A Nap földi hasonmása. Halálát érezve elégeti magát illatos fészkében, majd az önnön hamvaiból fénylő ragyogás közepette újra életre kel.

Khephalosz kérdésére a jósda azt válaszolta, hogy ha fiút akar, egyesüljön az első nőnemű lénnyel, akivel találkozik. Ez egy medve volt és Khephalosz egyesült vele, majd a medve fiatal nővé változott. Kettejük fia Arkheisziosz, Odüsszeusz nagyapja.

Artemisz istennő, aki örök szüzességet fogadott, az őt kísérő nimfáktól is ugyanolyan szűzies életet követelt meg. Amikor Zeusz egyikőjüket, Kallisztót elcsábította, az istennő a nimfát medvévé változtatta.

Atalantét, a biótiai királylányt apja, Szkhoineusz kitette az erdőbe, és ott egy medve nevelte fel.

Atalantét, az árkádiai királylányt apja, Iassziosz kitette az erdőbe, ahol egy medve és a vadászok nevelték fel.

Kallisztó nem ment férjhez; a vadászatot szerette. Zeusz Apollón képében egyesült vele. Haragjában Héra medvévé változtatta.

Amikor Dionüszosz Naxosz szigetére akart utazni, a hajósok váltságdíj reményében megkötözték. Az istenről azonban lepattantak a bilincsek, ő maga pedig oroszlánná változott.

Héraklész haragjában megölte Linoszt. Apja büntetésből Kithairón hegyére küldte pásztornak. Itt megölt egy félelmetes oroszlánt és ettől kezdve vállán viselte annak bőrét.

Hippomenész versenyfutásban legyőzte Atalantét, és így feleségül vehette a lányt. Egy erdei szentélyben lettek egymáséi, az istenek pedig a szent hely megsértése miatt mindkettőjüket oroszlánná változtatták.

Tiszbé és Püramosz titokban találkoztak, mert szüleik ellenezték kapcsolatukat. Az egyik ilyen titkos találkozó alkalmával a még egyedül lévő Tiszbé megijedt egy oroszlántól, és fátylát hátrahagyva menekült. Az oroszlán marcangolta a fátylat, amit Püramosz meglátott, és azt hitte, hogy Tiszbét is felfalta az oroszlán, ezért nyomban saját kardjával vetett véget életének, majd a visszatérő Tiszbé is ugyanezt tette.

A páva Héra szent madarai közé tartozik.

Ganümédész földi halandó volt. Mind az istenek, mind az emberek úgy ítélték meg, hogy nagyon szép férfi, és ez felkeltette Zeusz figyelmét is. Egy sast küldött érte, és az felragadta az égbe. Attól kezdve Ganümédész az istenek pohárnoka lett.

Meropsz feleségét Artemisz megölte, ezért ő öngyilkos lett. Héra szánalomból sassá változtatta.

Zeuszt feldühítette a tűz ellopása, ezért Kratosszal és Biával elfogatta Prométheuszt, majd Héphaisztosszal a Kaukázus sziklájához láncoltatta. Büntetése az lett, hogy egy hatalmas sas minden nap kitépett egy darabot a titán májából.

Zeusz szent madara a sas.

Kéüx Alküónéval, Aiolosz szélisten lányával élt boldog házasságban, de mivel ezt Zeusz és Héra boldogságához mérték, az istenek Kéüxöt sirálylyá változtatták. Mások szerint jégmadár lett.

Artemisz, attól félvén, hogy Órion, a kitűnő vadász az összes vadat elpusztítja, egy skorpióval megmaratta.

Szilénosz szatír Dionüszosz oldalán vett részt a gigászok elleni harcban, akiket szamarának rémítő ordítása késztetett menekülésre.

Aktaión szenvedélyes vadász volt. Egy napon vadászni indult és egy barlangban véletlenül megpillantotta a meztelenül fürdőző Arthemiszt. Az istennő haragjában szarvassá változtatta.

Héraklész elejtette Artemisz kedvenc szarvasünőjét, de mivel a hős engesztelő áldozatot mutatott be az istennőnek, Artemisz megbocsátott neki.

Artemisz istennőt gyakran szent állatával, a szarvassal ábrázolják.

Héraklész dürohamában megölte Megarától született gyermekét és ezért a megtisztuláshoz szolgálatba kellett álljon Eurüsztheusz királynál. Tizenkét veszélyes próbát kellett kiálljon. Az egyik próba az volt, hogy el kellett fognia a gyorslábú kerüneai szarvast.

Tithónosz, az aithopszok királya Éósz hajnalistennő kedvese volt. Az istennő halhatatlanságot kért számára Zeusztól, és ezt az isten meg is adta Tithónosznak. Éósz azonban elfelejtett örök fiatalságot kérni, és amikor Tithónosz az öregségtől már teljesen összetöpörödött, Éósz tücsökké változtatta. Tithónosz az öregség jelképévé vált a görögök között.

Aktaión szenvedélyes vadász volt. Egy napon vadászni indult és egy barlangban véletlenül megpillantotta a meztelenül fürdőző Arthemiszt. Az istennő haragjában szarvassá változtatta, akit később saját vadászkutyái téptek szét.

Aphrodité istennőnek kapcsolata volt Adónisszal. Árész azonban féltékenységében egy vadkant küldött vetélytársa ellen és ez halálra sebezte Adóniszt.

Héraklész dührohamában megölte Megarától született gyermekét és ezért a megtisztuláshoz szolgálatba kellett álljon Eurüsztheusz királynál. Tizenkét veszélyes próbát kellett kiálljon. Az egyik az erümanthoszi vadkan megölése volt.

Az Argó indulása előtt Idmón megjósolta, hogy mindenki épségben hazatér, csak ő nem. Így is történt, a mariandünoszok országában egy vadkan halálra sebezte.

Oineusz kalüdón király elfelejtett hálaáldozatot bemutatni Artemisz istennőnek. A megsértett istennő egy hatalmas vadkant küldött Kalüdóniába.

Odüsszeusz lábát fiatal korában egy vadászat során megsebezte egy vadkan.

Thészeusz végzett egy halalmas vaddisznóval, amelynek apja a szörnyeteg, Tüphón anyja pedig a kígyószerű Ekhidna volt.

A veréb Aphrodité egyik szent állata, a termékenység és szaporaság jelképe.