Jóslatok és jósok

  Agamemnónt megválasztották a görög sereg vezetőjének a trójai háborúban. Egy jóslat szerint a hajóknak szükséges kedvező széljárás érdekében Agamemnónnak fel kellett áldoznia leányát Iphigeneiát Artemisz istennőnek. 

   A híres jósnő, Szibülla vezetésével Aineiasz leszállt az Alvilágba, hogy megtudja, hol kell az új hazát megalapítania.

   Aiszakosz álomfejtő volt, ő értelmezte a Párisszal várandós Hekabé álmát, miszerint a születendő gyermek Trója pusztulását fogja okozni.

   Megjósolták, hogy Akhilleusz a Trójai háborúban meg fog halni.

   Akrisziosz argoszi király leánya Danaé volt. Mivel egy jóslat szerint a Danaétól születendő unokája öli majd meg, a lányt a föld alá zárta. Polüdektész király oltalmába vette őket. Sok kaland után Perszeusz visszakerült Argoszba, és véletlenül megölte nagyapját diszkoszvetés során. Így a jóslat beteljesült.

   Teiresziász jóslatának megfelelően Alkméné ikreket szült: Zeusz fiát, Héraklészt és Amphitrüón fiát, Iphiklészt.

   Althaiménésznek azt jósolták, hogy az apja halálát egyik gyermeke okozza. Althaiménész a húgával együtt önként elhagyta az apai házat, hogy a jóslat ne teljesedhessen be. Rhodoszon élt, amikor idős apja a felkeresésére indult. A helyiek a királyt és kíséretét kalózoknak nézték, és megtámadták őket. A verekedésbe Althaimenész is beleavatkozott, és akarata ellenére megölte apját. Amikor megtudta, mit tett, az isteneket kérte, hogy nyíljon meg a föld és nyelje el, ami meg is történt.

Andromakhé, Hektór felesége előre látta Trója pusztulását.

Ankhiszész Aphrodité szeretője volt. Tőle született Aineasz. Szerelmi kalandjával eldicsekedett, ezért Zeusz nyomorékká tette. Szicíliában halt meg. A hozzá, az Alvilágba leszálló fiának megmutatta, milyen dicső jövő vár Rómára. 

Camenae a jóslás és az ének istennői a rómaiaknál. Később teljesen azonosítotték őket a múzsákkal.

A Delphoi jósdát, az ókor egyik leghíresebb jóshelyét Apollón isten alapította azon a helyen, ahol legyőzte Püthónt, a sárkányt. Itt osztotta kétértelmű jóslatait Apollón papnője, Püthia. 

Egy jóslat szerint az epigónok akkor járhatnak sikerrel Théba ostrománál, ha megnyerik maguknak a háborútól húzódozó Alkmaiónt is.Therszandrosz Harmónia ruhájával megvesztegette Ériphülét, Alkmaión feleségét, aki férjét rábeszélte a részvételre. Az epigónoknak sikerült elfoglalni a várost.

Erektheusz háborúba keveredett Eumolposz thrákiai királlyal és annak fiával, Immaradosszal. A Püthia azt jósolta neki, hogy akkor győzhet, ha feláldozza egyik lányát. Praxithea nevű lánya ennek hallatára önként feláldozta magát, Erektheusz pedig győzött, s megölte Immaradoszt is.

Amphiaraosz híres harcos és jós volt.Eriphülé döntése miatt kénytelen volt résztvenni a thébai hadjáratban, bár eredetileg nem akart, hiszen mint jós tudta, hogy ez a vesztét okozza. A hadjárat után a menekülő Amphiaraoszt Zeusz villáma a föld alá sújtotta.

Apollón, a világosság istene tévedhetetlen íjász és jós volt.

Az Argó, az argonauták hajója ismerte a jövőt.

Apja, Kephalosz kérdésére a jósda azt válaszolta, hogyha fiút akar, egyesüljön az első nőnemű lénnyel, akivel találkozik. Ez egy medve volt. Kephalosz egyesült vele, majd a medve fiatal nővé változott. Fiuk Arkeisziosz lett.

Atalanté egy jóslat miatt csak ahhoz volt hajlandó férjhez menni, aki legyőzi futásban.

Teirésziasz, aki akaratlanul megleste Athénét fürdőzés közben az istennő megvakította.Igaz kárpótlásul megajándékozta jóstehetséggel.

Parisz születése előtt anyja, Hektaké azt álmodta, hogy fáklyát hoz a világra, amit úgy értelmeztek, hogy a gyerek Trója vesztét fogja okozni, ezért apja kitette az erdőbe.

A haldokló Hektór megjósolta Akhilleusznak, hogy miként fog elpusztulni.Trója elestekor szelleme megmutatta Aineasznak, hogy mi lesz a küldetése.

Iaszón Iólkoszba indult, hogy visszaszerezze a trónt Peliasztól.Útközben találkozott az öregasszonynak álcázott Héra istennővel, akit átsegített egy folyón és közben elveszítette a saruját. Peliasz, aki egy jóslatból tudta, hogy az okozza majd halálát, akinek csak a fél lábán van saru, nem mert ellentmondani, de a trón visszaadását feltételhez kötötte:Iasszónnak el kell hoznia az Aiétéz által szigorúan őrzött aranygyapjas kost Kolkhiszból.

Idmón jóstehetségéről híres argonauta volt. Az Argó indulása előtt megjósolta, hogy mindenki épségben hazatér, csak ő, Idmón nem. Így is történt: egy vadkan halálra sebezte a mariandünoszok országában.

Szküthiában Prométheusz megjósolta Iónak, hogy szenvedése csak Egyiptomban ér véget. Egyiptomban visszanyerte eredeti alakját.

Laviniát Turnushoz akarták férjhez adni, de egy jóslat nyomán Aineiasz felesége lett, aki megküzdött érte Turnusszal.

Lükosz egy híres jós volt.

Melanepusz nagyhírű jós és orvos volt.

Métisz számtalan alakot öltve megpróbált elmenekülni az őt szerelmével üldöző Zeusztól, de az isten mégis teherbe ejtette. Métisz Zeusztól ikergyermeket várt. Egy jóslat szerint a leány bölcsességben, a fiú pedig hatalmában múlja majd felül apját.

Mopszosz híres jós volt, Mantó thébai jósnő fia, Teiresziasz jós unokája, Kalkhasz jóssal versenyre kelt a jóslási tehetségével. Mopszosz le is győzte ellenfelét és ezzel közvetve halálát okozza, mivel a sors rendeléséből Kalkhasznak meg kellett volna halnia, ha nála kiválóbb jóssal találkozik.

Muszaiosz nagyhírű muzsikus és jövendőmondó volt.

Odüsszeusz eleinte nem akart részt venni a trójai háborúban, mert abból egy jóslat szerint húsz évig nem tér vissza.

Oinomaosz leányát, Hippodameiát nem akarta férjhez adni, mert egy jóslat szerint a veje okozza majd halálát. Ezért a kérőknek kocsiversenyen kellett vele kiállniuk, melyen a győztes megölheti a vesztest. Oinomaosz mindenkit legyőzött, de ekkor megérkezett Pelopsz. Ő csodaparipákkal állt ki ellene, és Oinomaosz kocsisát is megvesztegette, aki meglazította a tengelyt. A kocsi felborult, és így Oinomaosz Pelopsz miatt halt meg, Hippodameia pedig férjhez ment Pelopszhoz.

Néreusz ismerte a jövőt, de nem akart beszélni róla. Különféle alakokat tudott ölteni, így kerülvén ki a kérdezősködőket.

Laiosz egy jóslat miatt csecsemőként átszúrt lábbal kitette Oidipuszt, de ő életben maradt. A delphoi jósda figyelmeztette Oidipuszt, hogy meg fogja ölni apját, és anyjával nemz szörnyű tulajdonságú gyerekeket. Oidipusz Thébába ment, mert nem mert hazamenni. Útközben összetalálkozott apjával, Laiosszal, akit egy vita során megölt, és Thébában feleségül vette anyját. Thébában pestis tört ki és a jóslat szerint ez akkor szűnik meg, ha megbüntetik Laiosz gyilkosát. Oidipusz rájött, hogy ő a gyikos és hogy felesége tuéajdon anyja, ezért kiszúrta saját szemét, és anyja öngyilkos lett.

Óriontól és Szidétől származtak a koróniszok. Szidét (aki azt állította, hogy szebb mint Héra) az istennő az Alvilágba taszította. Órion a gyászév letelte után Meropé királylányt szerette volna feleségül venni, de a lány apja, Oinopión folyton halogatta az esküvőt. A türelmetlenné vált Órion ekkor erővel egyesült Meropéval, mire ennek apja Dionüszosz segítségét kérte a büntetéshez. Dionüszosz elaltatta Óriont, Oinopión pedig megvakította. Egy jóslat azonban tudatta Órionnal, hogy visszanyeri látását, ha keleten megfürdik a hajnali nap sugaraiban.

Kasszandra trójai királylányt az istenek jóstehetséggel ajándékozták meg és olyan szépséggel, hogy még Apollón is beleszeretett. De mivel Kasszandra visszautasította szerelmét, az isten azzal büntette, hogy jóslatainak többé nem hitt senki. Trója számára ez vált végzetessé, mert a jóslatok rendre beteljesültek: attól a jövendöléstől kezdve, hogy testvére, Parisz bajt hoz a városra, egészen addig az intelemig, hogy a faló Trója pusztulását jelenti.

Patroklosz haldokolva megjósolta gyilkosának, Hektórnak, hogy Akhilleusz bosszút áll érte.

Péleusz épp akkor keresett magának új feleséget, amikor Zeusz egy jóslat miatt Thetisz tengeristennőt egy halandóhoz akarta kényszeríteni, és ő Péleuszt választotta.

Phineusz egy tehetséges jós volt, de nem tudta az istenek titkait magában tartani, ezért megvakították.

Picus nemes lótenyésztő és jós volt.

Egy jóslat szerint a sikeres Théba elleni hadjáratnak két feltétele volt: meg kellett hozzá nyerni Amphiaraoszt is, hogy vegyen részt a haborúban. Ez felesége Eriphülé segítségével sikerült is. A trójai hadjárat azonban a sok hős résztvevő ellenére sem járt sikerrel.

Epimenidész krétai bölcs, költő és jós volt. A delphoi jósda tanácsára megtisztította az athéniakat nagy bűnöktől. Mikor ugyanis Külón kísérlete a türannisz bevezetésére meghiúsult, párthíveiket az athéniak az oltárokon öldösték le.

Priamosz egy jóslat alapján, a város és a trón féltése miatt kivégeztette saját nővérét, Killát és annak fiát, Munipposzt.

Próteusz, a tengeri isten jósolni is tudott, de nem szívesen válaszolt a jövővel kapcsolatos kérdésekre. Ezeket úgy hárította el, hogy különböző alakokat öltött.

Püthia, Apollón templomának jósnője Delphoiban, a Kasszotisz forrásnál lakik. Egy bódító illatokat árasztó sziklahasadék fölé helyezett háromlábú széken ül, és az ... .

A trójai háborúra vonatkozó jóslat szerint ha Rhészesz csodálatos fehér paripái, amelyekkel a trójaiak segítségére siettek, ittak volna a Szkamandrosz vizéből, Trója bevehetetlenné vált volna. De Odüsszeusz Dolón árulása folytán tudomást szerzett erről, és titokban elhajtotta a lovakat.

Romulus és Remus volt Róma alapítója. A városalapítást jóslatkérés kísérte. Ennek értelmezése miatt viszály tört ki a két ikertestvér között, és Romulus megölte Remust.

Apollón első jósnőjét Szibüllának hívták. Később ezt a nevet viselte Apollón több jósnője is. A leghíresebb a Cumaeban székelő, akit tanácsáért felkeresett Aineiasz, és aki elkísérte a hőst alvilági útjára.

Tarquinius Priscus fejéről Itáliába utazván egy sas lekapta a sapkát, majd visszatette. Ebből felesége, Tanaquie megjövendölte, hogy király lesz. Itáliába érkezvén kis idő elteltével valóban királlyá választotta a nép.

Augét, Alóeusz király lányát Héraklész megerőszakolta, így született Télephosz. Alóeusz egy jóslat miatt Augét és fiát tengerbe akarta öletni, de Nampliosz, akire ezt rábízta, eladta őket Müsziába. Így mindketten megmenekültek.

Akhilleusz lándzsájával nem gyógyuló sebet ejtett Télephoszon, amelyet egy jóslat szerint csak annak előidézője gyógyíthatott meg. Ekkor a görög sereg Auliszban vesztegelt, köztük Akhilleusz is. Télephosz Auliszba utazott, és a görög seregnek megmutatta aTrójába vezető utat. Akhilleusz hálából lándzsája egyik darabjával meggyógyította a sebet.

Themisz jóstudományú istennő volt, akinek hallgatnak a szavára, mert tanácsai jók és hasznosak voltak.

Thetisz tengeri nimfa nagyon megtetszett Zeusznak, és szívesen feleségül vette volna. Egy jóslat szerint azonban Thetisz fia túlszárnyalja majd apját. Ezért Zeusz arra kényszerítette Thetiszt, hogy Péleuszhoz menjen feleségül, ő pedig Hérát választotta hitveséül.

Xanthosz Zephürosz és Podargé gyermeke, Akhilleusz lova volt, aki előre látta gazdája sorsát.

Bár Zeusz az istenek és emberek legfőbb ura, a sorsnak még ő is alávan rendelve. A legfőbb isten csak úgy ismerheti meg valamely hős végzetét, hogy azt aranymérlegre helyezi.